A viking ösvény
By Hieronymus on Sunday 16 December 2007, 22:33 - Permalink
Képzeljünk el egy jó nagy darab földet, kicsit nagyobbat, mint Magyarország. Képzeljük el azt is, hogy ennek a földnek háromnegyedén semmiféle növényzet sincs, csak kő, szikla, hó és jég. Ezen a területen él nagyjából annyi ember, mint Pécsett és Szegeden együttvéve, kétharmaduk a fővárosban – Reykjavikban – és környékén. Izland (mert hogy itt járunk) maradék százezer négyzetkilométerére marad tehát ugyanennyi ember; kényelmesen elférnek. Szó szerint kényelmesen: az ENSZ emberi fejlettségi indexe szerint itt a legmagasabb az életszínvonal széles e világon. Reykjavikban lakik 120 000 ember, a második legnagyobb város (Akureyri, az északi parton) pedig 17 000 lelkes, a két nagy nemzetközi cserkészpark is ezen települések közelében található.
A kontextus ismertetése után térjünk írásunk tárgyára. Izland 310 000 lakosára 4000 cserkész jut, ami 1,3% körül van (a bátrabbak beszorozhatják hazák tízmillió lakosára). Ők harminc cserkészcsapatba tömörülnek, ezeknek a fele a főváros környékén összpontosul, a maradék 15 pedig az ország többi részén. Az első fiúcserkészcsapatot 1912 novemberében jegyezték be hivatalosan, az első lánycserkészcsapatot pedig tíz évvel később. A fiúk 1924-ben léptek szövetségre, a lányok 1939-ben, ám alig öt évvel később egyesült a két társaság, így jött létre a jelenlegi ''Bandalag íslenskra Skáta''.
A szövetség 2007-től alkalmazza (a RAP-módszer szerint kidolgozott) új nevelési programját. Központi gondolata, hogy minden egyes ember – gyermek, cserkész – meg tudja változtatni a világot. Az izlandi cserkészszövetség ahhoz próbál megfelelő környezetet biztosítani, hogy a fiatalok építő módon használhassák fel tehetségüket, és arra ösztönzi őket, hogy aknázzák ki minden lehetőségüket, és így váljanak olyan önálló és aktív polgárrá, aki valóban meg tudja változtatni a világot. A nevelési program 7–22 éves korig tart öt darab hároméves korosztályban: drekaskátar, fálkaskátar, dróttskátar, rekkaskátar és roverskátar. Érdekesség, hogy az utolsó előtti korosztály célja, hogy megszerezzék az elnöki jelvényt, amelyet minden évben ünnepélyes keretek között a szövetség védnöke – egyben Izland köztársasági elnöke – ad át a rekkaskátar korosztály végére érő 18 éves cserkészeknek.
A legelső bekezdést elolvasva aligha csodálkozhatunk, hogy a nevelési programnak még a másutt szokásosnál is hangsúlyosabb része a természetben való élet. Ez egyrészt a környezet tiszteletét és védelmét jelenti, másrészt pedig annak alapos ismeretét is, hiszen a közép-európai középhegységekkel ellentétben odafönn északon igencsak komoly kihívások (mi több veszélyek) elé kerülhet a természetben mozgó ember: tenger, hegyek, folyók, vízesések, gleccserek, gejzírek, hőforrások, hó, mínusz ki tudja hány fok stb. A szövetség kiadott egy környezetvédelmi projektekről szóló könyvet, amelyet minden általános iskolába elküldtek, hogy a tanárok kézikönyvként használhassák.
Még a cserkészet kezdetén az izlandi cserkészeket felkérték és ők önként vállalkoztak is arra, hogy felállítanak maguk közül egy hegyi mentőcsapatot. A csapatból azóta országos szervezet lett, amelyet volt cserkész felnőttek működtetnek önkéntes módon, valószínűleg hasonlóan a hazai önkéntes tűzoltóságokhoz. A mentőszervezet rendkívül nagy elismertségnek örvend, hiszen értékes szolgálatot tesz a zord időjárási körülmények közt (pl. a hegyekben, lavinák miatt) szerencsétlenül jártak felkutatásában, és jelentős alkotórésze az izlandi polgári védelemnek. Ennek révén az ország védelméhez is hozzájárulnak, hiszen Izlandnak nincs hadserege.
Bár földrajzilag igen messze esnek Európától, az izlandi cserkészek alaposan kiveszik részüket a nemzetközi cserkészetből. Háromévente rendeznek nemzeti dzsemborit, amelynek következő felvonására 2008 nyarán kerül sor, keretmese: On a Viking Trail. Érdekes a szövetség nyitottsága: az izlandi mellett az angol is hivatalos nyelve lesz a tábornak. A mostani szlovéniait megelőző európai cserkészkonferencia is Izlandon volt 2004-ben, illetve szintén háromévenként az izlandiak szervezik meg az öt északi ország hagyományos nagytáborát, a NordJambet. Ezen kívül – csak hogy még egy kis aktualitást adjunk a cikknek – a 2006-os olaszországi találkozó után 2009-ben a RoverWay is Izlandon lesz.