Leave No Trace
By Hieronymus on Thursday 26 June 2008, 19:19 - Permalink
„Táborbontáskor két dolgot hagyj magad után: 1. A semmit; 2. A köszöneted” – írta Baden-Powell 1919 októberében*. A gyakorlatias amerikai cserkészfiúk ezt két képpel támasztják alá. Egyrészt ha az ember meglátogatja a barátját, akkor valószínűleg nem tiporja el a kertben a virágokat, és nem szappanozza össze az ivóvizet. Másrészt pedig bármilyen csekély is az a rombolás, amelyet mondjuk egy portyázó raj visz végbe a nagy természetben, sok kicsi sokra megy, sok millió kiránduló már elég komoly pusztítást vihet végbe. Viszont ha mindenki maga vigyáz arra, hogy a lehető legkevesebb nyomot hagyja maga után, annak áldásos hatása lesz.
Eddig az elmélet, amelynek megértéséhez igazán nem kell cserkésznek lenni, és a Leave No Trace (ne hagyj nyomot) hozzáállást nem is cserkészek találták ki. A ’70-es ’80-as években kezdett kialakulni, azóta felállt mögé egy nemzetközi alapítvány, amely elsősorban az Egyesült Államokban igen jelentős szervezetekkel – a már említett Boy Scouts of Americán (BSA) kívül többek között a nemzeti park szolgálattal és az amerikai erdészeti szolgálattal – működik együtt a természet megóvásáért.
A Leave No Trace tulajdonképpen nem forradalmi újítás, végső soron nem más, mint 7 alapelv és ezek következetes alkalmazása:
- Tervezz és készülj föl! Gondosan válasszuk ki a megfelelő táborhelyet, olyan élelmiszert vegyünk, amely nem generál túl sok szemetet, alaposan tervezzük meg a portya útvonalát etc.)
- Tartós felületeken haladj és táborozz! Ha a helyet gyakran használják (például ösvény), akkor lehetőleg mi is ott tapodjunk (vagy sátrazzunk), ahol már amúgy sincs növényzet, ezzel megkímélve a környezetet. Ha viszont a hely ritkán látogatott, akkor szóródjunk széjjel, hogy ezzel eloszoljék a hatásunk is (például ha egy réten az egész tábor tíz napig libasorban jár egy csapáson, akkor ott a tábor végére aligha marad növényzet).
- Megfelelően helyezd el a hulladékot! A szemetet vigyük magunkkal, ne használjunk szappant, a mosogatóvizet a természetes vízforrástól lehetőleg távol hintsünk szét, nagydolgunkat pedig egy földbe ásott egy-két arasznyi lyukba végezzük el, vízfolyástól legalább hatvan méterre.
- Hagyd, amit megtalálsz! Ne vigyünk magunkkal, követ, sziklát, növényt, és igyekezzünk a talajt is minél inkább eredeti állapotában meghagyni (ne árkoljuk körül a sátrat, ne szedjük össze a köveket).
- Minimalizáld a tűz használatát és hatását! Tűz helyett jobb hordozható gázfőzőt használni, ha tüzet rakunk, akkor lehetőleg könnyen összegyűjthető fából, gondosan égessünk mindent hamuvá, a tűz esetleges maradványait pedig igyekezzünk eltüntetni. (És természetesen gondosan oltsuk el.)
- Tarts tiszteletben az állatvilágot! Viszonylag magától értetődik: a természet az állatok otthona, ne zavarjuk őket.
- Légy előzékeny a többi kirándulóval! Ne kiabáljunk, és általában tartsuk be a portyázók etikettjét*.
Végül lássuk, hogyan megy a Leave No Trace képzése a BSA-ben. A kiképzőképzőknek egy 5 napos képzést kell elvégezniük a témában, és a szövetség arra törekszik, hogy minden egyes councilban (területi egység átlagosan 20 000 cserkésszel és vezetővel) legyen legalább egy ilyen. Ezek a kiképzőképzők ezután 2 napos természetben tartott képzésekkel képzik a képzőket, akikből pedig optimális esetben minden districtbe (néhány ezer cserkész) jut egy. Ők pedig számtalan módon képezhetik a cserkészeket és a vezetőket a félórás bemutatóktól kezdve az egésznapos képzésekig.
Ezen kívül cserkészek és vezetők számára egyaránt létezik „Ne hagyj nyomot!”-felvarró, amelynek a megszerzése pontosan szabályozva* van.
Aki az elmélet iránt érdeklődik, ki is nyomtathatja a szűk százoldalas képzési anyagot (PDF, 6MB).