Július 18-án véget ért a 38. cserkész világkonferencia. Elég sokminden történt rajta, ami minket első ránézésre egyáltalán nem érint, pedig a valóságban dehogynem. Pontosabban az majd később fog kiderülni, hogy érint-e, hiszen egy-egy tagszövetség nyugodtan megteheti, hogy fütyül a világszövetség döntéseire, aminthogy nálunk ennek elég erős hagyománya alakult ki az elmúlt szűk két évtizedben. De ezzel végülis nem járt rosszul senki, vagy ha igen, akkor is csak mi.

Mi is történt a Dzsedzsu-szigeten július közepén?

• A konferencia üdvözölhetett 5 új tagot: Montenegró, Kambodzsa, Kazahsztán. Szíria & Ukrajna cserkészszövetségei csatlakoztak;
• Elhangzott néhány helyzetjelentés a leendő világszintű eseményekről: Moot 2010 (Kenya), Dzsembori 2011 (Svédország) és a következő, 2011-es világkonferencia (Brazília);
• Aztán kiderült, hogy a 2014-es moot Kanadában, a 2015-ös világdzsembori pedig Japánban lesz;
• 6 tagot választottak a 12 fős világbizottságba;
• Tizenegy kiváló cserkészvezető megkapta a bronzfarkas kitüntetést, amely a világbizottság által adományozott egyetlen cserkészkitüntetés;
• Elhangzott egy csomó kötelezettségvállalás, amivel a következő három évben foglalkozni óhajt a világszervezet. (További vita és elemzés például a szervezeti szintű irányításról, elmélkedés a tagsági feltételekről, fenntartható fejlődés etc.)
• Mivel elég sokfelé elég gyorsan csökken a szervezet létszáma, ezért bemutatták a Cselekvés a növekedésért című kiadványt, amelyre talán idehaza is érdemes lenne vetni egy pillantást;
• Bemutatták a cserkész környezeti világprogramot (vagy hogyan is lehetne lefordítani), amely a környezettudatos neveléshez kínál eszközöket a szövetségeknek;
• Bemutatták az elmúlt triennium globális és európai beszámolóját.

Aki mélyebben szeretne elmélyedni a témában, az elolvashatja a hivatalos összefoglalót, illetve részletesen elmélyülhet a konferencia elé kerülő vastag dokumentumhalmazban.